Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyöngyösi Ferenc

2003. február 5.

A tizenhárom éve Bukarestben élő Hajdu Győző egykori pártaktivista, az Igaz Szó egykori főszerkesztője azt az emeletes házat szeretné megvásárolni, amelyben felesége és annak családja él. Képtelen beletörődni Hajdu Győző abba, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat nem adja el neki azt az államosított házat. A házat évek óta pereli Gyöngyösi Ferenc egykori tulajdonos, aki feleségével együtt 1978-ban kérte a magyarországi végleges kitelepedési engedélyt. Fodor Imre volt polgármester, jelenlegi alpolgármester elmondta, hogy nem a bérlők, hanem a jogos tulajdonosok oldalára álltak. Ezért több ízben támadta őt Hajdu Győző, de sokat cikkeztek róluk a román nyelvű lapok is. Fodor konok kiállását még az RMDSZ bizonyos vezetőinek sem sikerült megtörniük. - Hajdu Győző nem a városgazdálkodási vállalattól, hanem a megyei pártbizottságtól kapta az ingatlant, ezért protokoll-lakásnak számított - vélte Jung Ildikó. A Budapesten élő idős házaspár természetben követeli vissza ingatlanját, amelyért 1978-ban mindössze egy fél Dacia árával, 32 ezer lejjel kártalanították őket. Hajdu Győző , az Együtt-Impreuna Kulturális és Baráti Társaság elnöke Fodor Imre felelősségre vonását és a helyzet megoldását kérte a jelenlegi polgármestertől. "Miért bűnhődjünk egy szélsőséges magyar expolgármester visszaélései miatt? - tette fel a kérdést, majd néhány sorral odébb rámutat: - Semmivel sem túlzok, amikor azt állítom, hogy Marosvásárhely életéért és szellemiségéért, a román és a magyar nép közötti harmóniáért az utóbbi ötven évben magyar íróként és román hazafiként százszor többet tettem, mint az RMDSZ bármelyik vezetője." "Nem csoda, hogy az RMDSZ szélsőséges vezetői folytonosan támadnak, hisz az 1989-es forradalom óta több száz cikkemben tiltakoztam alkotmányellenes és romángyalázó megnyilvánulásaik miatt" - mutatott rá Hajdu Győző. /Szucher Ervin: Emeletes házat igényel Hajdu Győző. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./

2003. március 11.

A családja által lakott államosított ház megszerzésén munkálkodó Hajdu Győző újabb támadásba lendült. A Ceausescut kiszolgáló egykori pártaktivista politikai nyomás segítségével próbálja olcsón megszerezni az ingatlant. Amennyiben ez nem sikerül, Hajduék akár le is rombolnák a házat - figyelmeztetett az író felesége, Ádám Erzsébet. A Hajdu házaspár mindent elkövet az 1978-ban államosított ház megszerzése érdekében. Az 1989 után Bukarestbe menekült író előbb peres úton próbálkozott, újabban pedig politikai töltetű leveleket ír a polgármesternek és a prefektusnak, rávilágítva Fodor Imre egykori városatya állítólagos törvénytelenségeire. Feljelentéseiben Hajdu azzal vádolja az általa románellenesnek nevezett Fodort, hogy törvénytelenül akadályozta a lakás megvásárlását. Az egykori tulajdonos, Gyöngyösi Ferenc több mint egy évvel ezelőtt nyújtotta be visszaigénylési kérvényét. Annak ellenére, hogy a törvény a javaiktól megfosztott jogos tulajdonosok kártalanítására hivatott, Ovidiu Natea prefektus és Petru Ferenczi jegyző Hajdu Győző panaszát csatolva átiratban fordult Dorin Florea polgármesterhez az ügy megoldása érdekében. /Szucher Ervin: Ádám Erzsébet lerombolná a házat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./

2011. november 16.

ANL-s lakásba költözhetett a kommunista rezsimet kiszolgáló Hajdu Győző
Ismét állami ingyenlakáshoz jutott a Marosvásárhelyre visszaköltözött Hajdu Győző Victor. A kommunista diktatúra egyik leghűségesebb kiszolgálója és felesége, miután hosszas pereskedés után kénytelenek voltak elhagyni a belvárosi, szintén ingyen kapott emeletes házat, az önkormányzat jóvoltából a Belvedere lakónegyedben, az Országos Lakásügynökség (ANL) által épített tömbházak egyikében jutottak egy kétszobás lakáshoz. Rajtuk kívül szinte csak 35 évesnél fiatalabbak vehették át tegnap boldogan első lakásuk kulcsát, akik már évek óta erre a pillanatra vártak.
Hála Floreának. Hajdu Győző és felesége a marosvásárhelyi elöljáró jóvoltából jutott ingyenes lakáshoz
A 82 éves nomenklaturista és nyugalmazott színésznő felesége, Ádám Erzsébet vegyes érzelmekkel lépték át új lakásuk küszöbét. Hajdu köszönetét fejezte ki Dorin Florea városvezetőnek, amiért végre valamilyen módon megoldotta lakásügyét, lapunknak viszont arról panaszkodott, hogy kettőjük számára elég szűkösnek bizonyul a mindössze két szoba, ahova nem zsúfolhatják be az összes bútordarabjukat és másfél ezer kötetes könyvállományukat.
„Hogy férjünk ide, öt szobából kettőbe?” – fakadt ki az öröm és üröm határán álló idős házaspár. Nyolc évvel ezelőtt, amikor a Krónika felvetette Ádám Erzsébetnek, hogy mi történne abban az esetben, ha a visszaszolgáltatásra váró emeletes ház helyett esetleg tömbházat kapnának, a színésznő teljesen kifakadt. „Hogy mi tömbházba költözzünk, és mindenki rajtunk röhögjön? Soha! Inkább elmegyünk az országból. Meggyőződésem, hogy ez is a cél, hogy minket elűzzenek” – nyilatkozta lapunknak Ádám Erzsébet 2003-ban. Ugyanakkor mondta el, hogy ő és férje többet tett a magyar és román kultúráért, mint bármelyik más kollégájuk. „Én kitüntetett színész voltam, aki Amerikában is fellépett. Nem tehetik ezt velünk... Ha minket megpróbálnak kirakni a házból, leromboljuk azt” – fenyegetőzött nyolc évvel ezelőtt Ádám Erzsébet.
Fodor Imre keresztbe tett
A pártaktivista és felesége azok után szorul ANL-s tömbházlakásra, miután kénytelenek elhagyni a jogos tulajdonosának visszaszolgáltatott, Vársétány 33. szám alatti emeletes házat. Hajduék 1978-ban költöztek a város legszebb részének számító, akkori Május 1. sétányra. A ház egykori tulajdonosa, Gyöngyösi Ferenc és felesége, Hajdu hathatós segítségével, rekordidő alatt megkapta az amúgy nagyon nehezen beszerezhető magyarországi végleges kitelepedési engedélyt.
Az Igaz Szó egykori főszerkesztőjének, Hajdu Győzőnek érdekében állt az ismeretlen családon segíteni, hisz a lakás megüresedése révén feleségével és annak családjával beköltözhetett az államosított emeletes ingatlanba. A rendszer ‘89-es bukása után az egykori pártnomenklaturista számos alkalommal kérvényezte az államosított lakás megvásárlását, ám a város akkori polgármestere, Fodor Imre nemet mondott az eladásra. A ’90 utáni törvények értelmében a bérlő potom áron juthatott az általa lakott ingatlanhoz. A városvezető a román nacionalista sajtóban megjelentetett gyalázkodások és a sorozatos feljelentések után sem változtatott álláspontján. Fodort az sem keserítette el, hogy évekkel ezelőtt, éppen a Krónikának nyilatkozva, Ádám Erzsébet gazembernek nevezte őt. Időközben a jogos tulajdonos pert indított ingatlanja visszaszerzése érdekében. Miután visszakapta belvárosi házát, Gyöngyösi továbbadta a Fancsali családnak.
Az új tulajdonos nyomban felszólította Hajduékat, hogy hagyják el a házat, de ők a mai napig nem engedelmeskedtek. „Nekünk járt volna az a ház, amit annak idején megvehettünk volna, a megyei tanács bele is egyezett, csak Fodor Imre tett keresztbe. Addig húzta-nyúzta az időt, amíg visszakerült Gyöngyösi tulajdonába. Akkor megmondtam, amíg az állam nem biztosít nekünk megfelelő lakást, nem hagyjuk el a házat. Fancsali nem kötött velünk szerződést, így mi sem fizettük a házbért. Nem is adunk semmit, hisz neki kellene fizetnie azért, amiért rendbe tettük, fejlesztettük” – állítja Hajdu Győző. „Nyolc csempekályhát építettünk!” – egészíti ki a felesége, majd hozzáteszi: a szülei kövesdombi telkére tíz tömbházat emeltek, ezért nekik is járna valami.
Fenyegetőzések halmaza
A ’89-es események hatására Bukarestbe menekült Hajdu Győző nem csak Fodor Imrét becsmérelte. A kilencvenes évek elején úgymond a román–magyar megbékélést szolgáló lapot indított Împreună – Együtt címen, amelyben a két magyarellenességéről ismert udvari költő, Adrian Păunescu és Corneliu Vadim Tudor támogatását élvezve – s hasonlóképpen az által kiadott szennylapokban is –, folyamatosan rágalmazta a magyarság vezetőit.
A Marosvásárhelyen megjelenő, szintén magyarellenességéről ismert Cuvântul liber című napilapban pedig számos cikket közölt ’89 utáni „meghurcoltatásáról”. Ovidiu Natea, Maros megye egykori prefektusának elsírta, hogy őt és feleségét – lévén, hogy nem vásárolhatja meg a vársétányi házat – diszkriminálják, és állampolgári jogaitól fosztják meg. „Többször fordultam Dorin Floreához is, aki látván, hogy mit művel velem az RMDSZ, prefektusként is, majd polgármesterként is megértett” – mondja. Erről maga a polgármester is ejtett néhány szót a kulcs átadása pillanatában.
„Valóban szerencsétlen helyzetbe került Hajdu úr, aki valamivel kiváltotta az RMDSZ haragját. Tény, hogy nem jártak el igazságosan vele” – fogalmazott Florea. Kérdésünkre, hogy mekkora anyagi megterhelés vár a Hajdu házaspárra, az elöljáró elmondta, hogy az új ANL-s lakásokban mindössze jelképes, 20-30 lejes házbért fognak fizetni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998